Igazi szappanoperákat látok magam körül. Sajnálom azokat a párokat, akik épp benne vannak, segítenék, de falra hányt borsó minden szó. Ilyenkor mindenki annyira szenved a jelenétől, vágyakozva gondol egy alternatív jövőképre, ami talán lehetséges is, de azt nem adják olyan könnyen. Én nagyon család és házasságpárti vagyok. Ezeket az utolsó szalmaszálba kapaszkodva is menteném. Most így, ezzel az írással.

Az élet kiszámíthatatlan. Tervezel, haladsz előre, munka, gyerekek, iskola, nyaralás és az ünnepek. Annyi a teendő, hogy a kisagyban néha megkonduló harangot nem észleled, nem akarod tudomásul venni, hogy a mókuskerék eltávolít néhány igazán fontos dologtól.

A harang nem más, mint a lelkiismereted. Ő nagyon tudja, hogy valami kopik, silányul a szívedben. A szomszéd véleménye, az iskola megítélése, a főnököd vagy megbízóid elégedettsége és úgy egyáltalán az ismerősök előtti kép fenntartása elhasznál, kifáraszt és annak az egy embernek nem jut belőled, akivel szövetséget kötöttél egy életre. Azt hiszed, ő minden körülmény ellenére, örökké rajongva szeret és a kettőtök univerzuma mindig ugyanolyan fényes csillagokkal tündököl, mint mikor szerelmesen évődtetek, izgalmasan kerülgettétek egymást, majd tüzes testtel fedeztétek fel a csodát benne és benned.

Emlékszel? Ezek ti vagytok. Ez a ti világotok, egy egyedi csoda a belőletek megszületett gyerekekkel együtt.
És mégis…mi történt? Ezek a csillagok most alig pislákolnak. De ott, kívül, micsoda fénylő világok hívogatnak? És eljátszol a gondolattal, hogy az jobb, mert tündökölni látod. Vigyázz! Ez itt egy nagy csapda! Csak te látod annak, mert a saját életedből éppen hiányzó szikráktól csillog csupán. De neki más sincs, csak az a pár fénypontja a te meglévő, bár éppen homályos kincseiddel szemben. Igen, neked több van, mint egy melletted elsuhanó hullócsillagnak. Mégis sokan megpróbálnak egy ilyen átvonuló csillagocskába kapaszkodva fényt csenni kintről, amit persze nem vihetnek haza. A lelkiismeret pedig egyre kínzóbban kongat.

Kiderül, vagy csak rájön a fénycsenő, hogy ez nem volt fair és gyorsan kihúnyt a hullócsillag fénye is, de a ti kálváriátok ekkor ér a tetőfokára. A légüres térben hagyott fél valóban fuldokolni kezd a felismert egyedülléttől. Az univerzumotok ridegségében, a sehová sem tartozás súlytalanságában lebegve fénysebességgel távolodtok egymástól. Ki ez a kitekintő? Milyen lénnyé változott, míg te mindig csak többes számban gondolkodva léteztél vele. Fájdalmas kérdések, még fájóbb válaszait várva, ha lehet, még kimerültebben, magadat is megkérdőjelezve kapkodsz a másik után, majd lököd el magadtól olyan elementáris erővel, amelyről nem is gondoltad, hogy lakozik benned.

A félelem, a szeretet, a bizalmatlanság, néha a józan ész és az eddigi terveid felváltva uralják az elmédet. Ki akarsz kecmeregni ebből a káoszból. Pszichológusok, tanácsadók, lelki vezetők és spirituális tanítók szavain csüngve kerülsz egyre lejjebb. Igen, lejjebb, mert ők csak mankók, akik talán nyújtanak némi kapaszkodót, de szaladni nem tudnak helyetted. Végül eljuttok addig a pontig, hogy ennél már bármi jobb. Lesz majd egy új ember, aki szeret, akivel sokkal könnyebb, mert nincs ennyi kusza szál, amit képtelenség kibogozni már. És itt a következő csapda! NEM! NEM LESZ. Legalábbis nem egykönnyen.

Az újrakezdők húspiaca kegyetlen egy mátrix. Míg a házasság burkából szemléled a csábító lehetőségeket, el nem tudod képzelni a házas agyaddal és lelkeddel, hogy mennyire magánakvaló embertömeg felé kacsingatsz.
Érdemes tudni, hogy a gyerekeidet senki sem fogja úgy szeretni, mint te és a házastársad.
Annak a pár újdonságtól  izgalmas testnek az örömeit sok esetben nem csak te élvezed. Könnyen jön….ahogyan másoknak is.
A húspiacon még a normális értékrenddel bíró férfiak is elromlanak az olcsó, méltóság nélküli, szeretetéhes nők elkeseredett férfifogásai közepette.
Persze ez egy élvezetes út a magányba.

A nők sem panaszkodhatnak a szexuális lehetőségek terén. Lesz bőven jelentkező, aki egy álló testrészen felül semmit nem kíván hozzátenni az egyedülálló nő életéhez. Néha jó ez is, de lélekromboló és önbizalom gyengítő életérzés mindazoknak, akik komoly társra vágynak.
És végül, a család fantasztikus érzését, hogy mi összetartozunk, a gyerekek, anya és apa együtt, soha többé nem  nem élheti át az, aki feladta ezt a köteléket.

Szóval nincs más, mint a tudatos akarat, a gondolatok és fájdalmas érzések felett. Egy hibából vagy egy rossz döntésből tanulni is lehet. Aki szeret, az ezt teszi. Csak az menekül ki egy ilyen helyzetből, aki a félelmei elől lohol. Aki nem mer újra bízni, mert tart a fájdalomtól, ami még mindig sajog a lelkében. DE! Megéri előre félni? Mi van, ha nem lesz több ilyen és felrúgtad, aminél többet úgysem fogsz tudni összehozni. Engeded, hogy a harmadik fél démona tönkretegye a gyerekeid lelkét?!

Tessék elővenni a szerelmet! Merni nőként nőnek lenni. Befogadni, elfogadni a férfit, hagyni őt férfivá válni a kapcsolatban. Legyen ő a védelmező és a harcos. A nő meleg és kedves, ám tudatos. És a másik 50%: az intimitás. Az kötelező! A férfiak szeretetnyelve nagy százalékban a szex. Ha megszerzi és örömben részesíti szerelmét, az mindennél erősebb kötődésre sarkallja. Szóval a nőknek az egyik legfontosabb tanács, hogy elő a csábítás művészetével! Akkor is, ha mást ölelt, de itt van veled és akarja ezt az egységet, amik ti vagytok. Elviselte a sírást, kiabálást, dühöt és gúnyt. Mindent, mert megbánta, amit tett. Különben nem lenne veled. Te vagy számára a NŐ. Élj ezzel! Adj neki egy talpig nőt, mert mellesleg te is ezt akarod. A vágyott mindene akarsz lenni. Legyél! Az izgi szex és a lágy kedvesség a te lefegyverző muníciód magatokért. Méltóság és szenvedély. Így kerülhetsz minden fölé.

A férfi pedig legyen a bizalom gránitoszlopa. Mindig, mindenben, akkor is, ha fárasztó és megalázóak a bizonyosságot kutató kérdések. El fog múlni, de most ez kell a nőnek.
Együtt váltatok azzá, amik most vagytok. Együtt tudjátok megőrizni mindazt, amit teremtettetek és meggyógyítani a sérelmeket. A nyílt léleksebeket nem gyógyítják az eleven húst épp hogy csak elfedő ragtapasz-kapcsolatok. Az igaz szeretet, ami belőletek termeli ki az új sejteket a mély sebszélek tartós kapcsolódásáért ott van bennetek. Semmi másra nincs szükségetek.

Kép: Igor Obukhov: Geathering